Tegyen meg mindent a pitvarfibrilláció
kialakulásának elkerülése érdekében!
Tartsa be kezelőorvosa utasításait,
szedje be az általa felírt gyógyszereket!
Rendszeresen keresse fel kezelőorvosát
a kockázat csökkentése érdekében!

Társbetegségek

Magasvérnyomás

A „néma gyilkos”. Az agyi érkatasztrófák legerősebb befolyásolható/kezelhető kockázati tényezője: az agyi infarktusok előfordulását 2-15x; az agyvérzésekét 1,3-24x gyakoribbá teszi (összevont átlag: 1,5-7x-es). Hazánkban kb. 2,5 millió a hipertóniás. A vérnyomás emelkedése már a „normális” határokon belül is növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. 110/75 Hgmm vérnyomás felett minden 20/10 Hgmm-es emelkedés átlagosan a kockázat kétszeres növekedésével jár. Ezen belül a fentieknek megfelelően pl. a 140/90-es értékhez képest 160/100 Hgmm mellett a szívinfarktusok száma megduplázódik, az agyi érkatasztrófáké négyszeresére emelkedik!

Ezek alapján szükséges és érdemes az alábbi határértékeket szem előtt tartani: Normális:120/80; hipertóniát megelőző érték:120-139/80-89; Magas vérnyomás 140/90 felett: I.fokozat 140/90-99; II. fokozat:160-180/100-110; III.fokozat: 180/110 felett. A vérnyomás mértéke és a kockázat között a kapcsolat egyértelmű és folyamatos.

A vérnyomásmérés otthon is elvégezhető, a módszer könnyen elsajátítható. Fontos a megfelelő készülék és az előírás szerinti mérés. 40 életkor között egészséges, normális vérnyomásúakban is ajánlatos félévente-évente vérnyomást mérni. Magas vérnyomás kezelésének beállításakor napi, vagy napi többszöri rendszerességgel lehet szükség a mérésre, amelynek gyakoriságát a kívánt érték elérése után csökkenteni lehet (a kívánt érték a beteg állapotától függően gyakran alacsonyabb kell legyen, mint 140/90!). Ma már a háziorvosi rendelőkben is elérhető a járó betegként végezhető 24 órás vérnyomásmérés. A modern gyógyszerek mellékhatása csekély, hatásuk fokozatosan, gyakran hetek alatt alakul ki. A II. vagy III. fokozatú hipertóniában már biztosan nem elég egy gyógyszer, kettőnek vagy többnek a kombinációja szükséges. Ilyenkor a szoros vérnyomás ellenőrzés időszaka is hosszabb. A magas vérnyomás ellenes gyógyszereket folyamatosan szedni kell, tartósan jó értékek esetén sem szabad elhagyni! Fontos a nem gyógyszeres vérnyomás ellenes kezelés alkalmazása: különösen a testmozgás, diéta, fogyás, alkoholfogyasztás elhagyása vagy a megengedett mértékre csökkentése, a dohányzás elhagyása.

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség is az agyinfarktus kialakulásának kockázati tényezője, ugyanakkor a világon a leggyakoribb anyagcsere betegségként tartják nyilván. Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb ismételten magasabb 7 mmol/l-nél, vagy a cukorterhelés során a 120 perces érték 7,8 - 11,1 mmol/l között van, az a csökkent cukortolerancia. Ez a két eltérés még nem azonos a cukorbetegséggel, bár már fokozott érrendszeri rizikót jelentenek. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.

A betegségnek két típusa különböztethető meg: az 1-es típusú cukorbetegség, amely elsősorban fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a 2-es típusú többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki. 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben a hasnyálmirigy egyáltalán nem, vagy csak a szükségesnél kevesebb inzulint termel, míg a 2-es típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy valójában normál mennyiségű inzulint termel, azonban a sejtek érzéketlenné válnak vele szemben. Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyinfarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:


A dohányzás abbahagyása után

20 perccel A vérnyomás, pulzus javul
1 nappal A szívroham valószínűsége csökkenni kezd
3 hónappal A keringés javul
1 évvel A szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
5-15 évvel Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

Elhízás

A súlyfelesleg megállapítására több módszer használatos. Az u.n. Broca index szerint a normális testsúly = testmagasság (cm) – 100; az ideális testsúly: további – 10%; A testtömeg index ennél pontosabb (angol rövidítése (BMI) = a testsúly (kg) osztva a testmagasság (cm) négyzetével. Az ekkor kapott 20-25 közötti érték a normális, 25-30 között túlsúlyt, 30 felett elhízást jelent (40 felett kóros elhízást). Az elhízás veszélyesebb formája az „alma típusú”, amikor a zsirlerakódás a hasüregben kifejezettebb, s fokozott szív- érrendszeri kockázattal jár, míg az egyenletesebb –csípőre és alsó végtagokra korlátozódó forma a „körte típus” nem jár ilyen következményekkel. Sajnos az elhízottak háromnegyede „alma” típusú. A hazai lakosság 60%-a a normálisnál magasabb testsúlyt cipel: 40% túlsúlyos, 20 % elhízott. Igen egyszerű módszer a haskörfogat mérése: nőkben 80, férfiakban 94 cm-ig normális; enyhe a szív-érrendszeri kockázat 88 ill. 102 cm-ig; ezeknél nagyobb értékek magas rizikót jeleznek.

Az elhízás gyakran társul magas vérnyomással, magas vércukorral és lipid-szinttel (metabolikus szindroma), amit nem véletlenül a „halálos négyesként” is említenek, jelezvén a fokozott szív- és érrendszeri kockázatot. Elhízásban a szívhalálozás négyszeres, az agyi érkatasztrófák közül a főleg a fiatalabb korosztályokat sújtó egyik koponyaűri vérzés fajta gyakoribb (3,5-szeres kockázatú).

A fogyást a csökkentett kalória bevitel és/vagy a megnövekedett kalória felhasználás segíti elő. Orvosi ellenőrzéssel végzett fogyókúra egyébként egészséges egyénben az elhízottságot jelző BMI-értéknél (magasabb, mint 30), két rizikófaktor esetén már 25-30 között, szív-érrendszeri betegségben szenvedőknek pedig már 20-25 között is feltétlenül ajánlott. Fontos a kalória bevitel meghatározása. Ennek kiszámítása nem nehéz (alapanyagcsere és a fizikai aktivitás mértékéből fakadó többlet), az egyes táplálékok kalória tartalmát egy gyakorlott háziasszony igen rövid idő alatt megtanulja (saját orvosi tapasztalatom alapján is). Fontos még az egyes tápanyagok helyes aránya. A fizikai aktivitás önmagában nem elég jelentős testsúly csökkenéshez, de önmagában csökkenti a zsigeri zsírlerakodás arányát. Rendszeresen heti 4-5 alkalommal 30-45 perces intenzív testmozgás ajánlott.

Mozgásszegény életmód

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát nagymértékben növeli a rendszeres testmozgás hiánya. A testmozgás legalább olyan fontos, mint a megfelelő étrend, vagy bármely más rizikótényező csökkentése. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak többletkalóriákat éget el, de testsúlycsökkenés nélkül is kedvezően befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kimenetelét.

A mozgásszegény életmód önmagában (más rizikófaktorok nélkül) 1,5–2-szeresére növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A testmozgás jótékony hatása csak akkor érvényesül, ha rendszeres. A rendszeresség legalább heti 3 alkalommal (ideális esetben naponta) legalább fél óra közepes intenzitású aktivitást jelent. Ha mozgásszervi problémái vannak, akkor a gyaloglás is jótékony hatású lehet, valamint a lift lépcsőzéssel történő helyettesítése sem elhanyagolható, ha időhiányban szenved.

Többen élnek abban a tévhitben, hogy az egészséges életvitel kialakításához kemény, megerőltető testedzés szükségeltetik. Sokakat éppen ez tart vissza attól, hogy megkezdjék útjukat egy egészségesebb élet felé. Az előbbi hiedelem azonban szerencsére nem állja meg a helyét a valóságban. Mára bizonyossá vált, hogy a mozgásnak nem az intenzitása, hanem a mennyisége befolyásolja azt, hogy az mennyire hatásos.

Már napi fél óra sétával, biciklizéssel rengeteget tehetünk azért, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az ennek következtében kialakuló halálozás kockázatát hatékonyan mérsékeljük. Viszont a rendszeresség továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A koleszterin-szint tartós csökkentésé például csak akkor valósítható meg, ha folyamatosan mozgunk, nem pedig csak eseti jelleggel.

Szívritmus zavar (pitvar fibrillatio)

Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll.

Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elő. Ez hajlamosít a szívben vérrög kialakulására, ami az agyi érbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz.

Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben ennek okának tisztázása, részben a megfelelő kezelés beállítása miatt.

Az agyinfarktus kivédésére általában véralvadás gátló szedése szükséges.

Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magasvérnyomás betegségük van.

A megfelelően beállított kezeléssel az agyinfarktus relatív kockázata 68%-al csökkenthető.

Strokehoz vezethet az alvászavar

Strokehoz vezethet az alvászavar

Hazánkban a lakosság 30%-a szenved az insomniától.

Nem is gondolnánk, de az alvászavar összefüggésben van a stroke kialakulásának kockázatával. Amikor csökken az agyba jutó vér mennyisége, az agyban található kisebb erek kitágulnak a vér nagyobb mennyiségű áramlása érdekében.

 

Forrás: wddty.com

 

Ha az agyba kevesebb vér jut a szokásosnál félő, hogy nem tud elég oxigént és cukrot juttatni az agysejtekbe ez pedig vészreakciót vált ki. Enyhébb esetben az agy felkelti a beteget, azonban van egy súlyosabb eset is mikor a beteg strokeot kap és reggelre lebénul.


Éppen ezért nagyon fontos, hogy aki álmatlanságban szenved ne szedjen olyan gyógyszert, ami csökkenti az agyon átfolyó vér mennyiségét. Továbbá olyat ami hamar kiürül a szervezetből és fokozottan vigyázni kell azokkal a gyógyszerekkel, amik ugyan Magyarországon altatóként vannak nyilvántartva, de más országokban már csak műtétekhez használják.

A Magyar Pszichiátriai Társaság által működtetett Insomnia Munkacsoport célja, hogy alvásbarát nyugtatók kerüljenek a betegekhez, amik kevesebb mellékhatással rendelkeznek.

 

egeszsegtukor.hu/DMD

Cikkek és érdekességek

Aggasztó a magyarok egészségi állapota

Aggasztó a magyarok egészségi állapota

A friss felmérések szerint rengeteg magyar nincs tisztában a stroke valódi...

A legújabb ajánlásokkal a magas vérnyomás ellen

A legújabb ajánlásokkal a magas vérnyomás ellen

Debrecen – Egy gyógyszerben akár három hatóanyag is megtalálható.

Ebbe halunk bele a leggyakrabban

Ebbe halunk bele a leggyakrabban

Nem speciális magyar, hanem világszintű problémáról van szó.

A csendes szívroham

A csendes szívroham

Jellemzői, veszélyei és hatékony megelőzése.

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központokMagyar Stroke központok

Vészhelyzetben!
4,5 órás időablak

Ha a szélütés tüneiteit észleled, azonnal hívd fel a mentőket!
104

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Copyright 2014 Minden Jog Fenntarva! All Rights Reserved! A weboldalt a DIAMOND INTERACTIVE készítette