Rizikófaktorok

A stroke kialakulásában számos tényező játszik közre, melyek egy része nem befolyásolható

A befolyásolható tényezők képezik viszont a rizikófaktorok nagyobb csoportját, melyek kiiktatásával drasztikusan lehetne csökkenteni a szélütések számát.

Nem életmódbeli tényezők mutatói

Kor

Kor

Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (A hazai stroke-betegek körülbelül 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest.)

A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg férfiak esetében 40 éves kor fölött, nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.

Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője.

Nem

Nem

Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében.

A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke-eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.

Családi vagy egyéni kórtörténet

Családi vagy egyéni kórtörténet

A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz.

A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.

Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a szélütés fellépésének esélyét.

 Életmódbeli tényezők mutatói - lapozz!

Magasvérnyomás (hypertonia)

Magasvérnyomás (hypertonia)

Az érelmeszesedés, az agyinfarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.

Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.
A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének (systoles) minden 10 Hgmmel történő csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-al, míg az alsó értékének (diastoles) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-al csökkenti.

Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia)

Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia)

A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert.

A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális.
Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyinfarktus kapcsolatát.

Az viszont egyértelműen bizonyított, hogy akik koleszterin keletkezését gátló gyógyszert szednek, azokban csökken az agyinfarktus gyakorisága.

A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő átló gyógyszerekkel rendezhető.

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség is az agyinfarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mmol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi
vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.

Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Elhízás

Elhízás

Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magasvérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.

A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van.
Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.

Dohányzás

Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.

Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyinfarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után 20 perccel : A vérnyomás, pulzus javul. 1 nappal: A szívroham valószínűsége csökkenni kezd. 3 hónappal: A keringés javul. 1 évvel: A szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak. 5-15 évvel: Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

Fizikai aktivitás

Fizikai aktivitás

A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős. 

Napi 30 perc séta csodákat művelhet. 

Alkohol

Alkohol

Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, tömény 90 ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját.

A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.

Szájon át szedett fogamzásgátlók

Szájon át szedett fogamzásgátlók

A magas ösztrogéntartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, körülbelül ötszörösére növelték a stroke-rizikót.

Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.

Szívritmus zavar (pitvar brillatio)

Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll.
Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elo. Ez hajlamosít a szívben vérrög kialakulására, ami az agyi érbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz.

Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben ennek okának tisztázása, részben a megfelelő kezelés beállítása miatt.

Az agyinfarktus kivédésére általában véralvadás gátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magasvérnyomás betegségük van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyinfarktus relatív kockázata 68%-al csökkenthető.

Milyen tünetek esetén kell pitvarfibrillációra gondolni?

A betegek egy része teljesen tünetmentes, a ritmuszavart csak rutin kontroll során készült EKG-n véletlenül fedezik fel; más esetekben azonban a pitvarfibrilláció változatos tüneteket okoz, melyek lehetnek:

  • szabálytalan, szapora szívdobogásérzés
  • fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
  • terhelésre jelentkező nehézlégzés, fulladás
  • bizonytalan jellegű, többnyire enyhe mellkasi fájdalom
  • alacsony vérnyomás
  • zavartság

Cikkek és érdekességek

Bénító hatás: a nagy magyar stroke-vita

Bénító hatás: a nagy magyar stroke-vita

A tökéletességre törekvés, netán egyszerű kenyérharc és szakmai...

A rendszeres kávézás előnyei

A rendszeres kávézás előnyei

A kávét soha nem, vagy csak ritkán fogyasztó nőknek mérhetően nagyobb az esélye...

Nagy rombolást okozhat a mini-stroke

Nagy rombolást okozhat a mini-stroke

Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen...

A kamaszok között is szedi áldozatait a stroke

A kamaszok között is szedi áldozatait a stroke

Korábban csak az idősebb korosztály volt érintett, az Amerikai Szívgyógyászati...

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központok

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Az oldalt tervezte és fejlesztette a Diamond Agency.