Bénító hatás: a nagy magyar stroke-vita

A tökéletességre törekvés, netán egyszerű kenyérharc és szakmai presztízsféltés gátolja? Egy biztos: Magyarországon nem terjed a legkorszerűbb stroke-kezelés.Az időablak jelentősége vitathatatlan.

 Az emberi szervezet legérzékenyebb, mindössze másfél kilós része az agy, amely egy ujjbegynyi szövet elvesztését is súlyosan megtorolja. A végtagok megbénulása, beszédzavar vagy teljes kommunikációképtelenség lehet a következménye a stroke-nak, népies nevén a guta- vagy szélütésnek. Míg a szív egy ekkora traumát funkcióvesztés nélkül átvészel, az agyi érkatasztrófa kármegelőzése gyors és jól szervezett orvosi beavatkozást igényel. A szívben infarktust okozó vérrög miatti érelzáródás eszközös – katéteres – megnyitása az elmúlt évtizedben látványos eredményeket hozott, a halálozás a felére csökkent. Bár sok közös vonás van az infarktus és a stroke okaiban – az esetek 80–85 százalékában az utóbbinál is vérrög zárja el a keringés útját –, lefolyásukban hatalmasak a különbségek. „A stroke-ot túlélők több mint háromnegyede másokra szoruló rokkanttá válik, ami jelentős szociális és családi teher. Az ő ápolásuk költsége évi 15 milliárd forint, szemben a szívinfarktusos betegek kezelésére költött 3 milliárddal” – summázza Csiba László, a Debreceni Egyetem neurológiai klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.

A baj felismerését nehezíti, hogy a stroke nem jár fájdalommal, mint az infarktus, a hirtelen fellépő végtaggyengeséget, féloldalas arctorzulást, beszédzavart sokan múló bajnak gondolják, ezért napokig halogatják, hogy orvoshoz forduljanak vele. Pedig az érdemleges beavatkozás lehetőségének időrése mindössze 3, legfeljebb 4,5 óra; minden 30 percnyi késlekedés 10 százalékkal rontja a felépülés vagy egyáltalán az életben maradás esélyét. Az időben elkezdett terápia, vagyis vérrögoldás – görög elnevezésével: lízis – nélkül a túlélők 80–90 százaléka rokkanttá válik.

Magyarországon a legtöbb beteg – évente 90 ezer – agyi érelzáródás diagnózisával kerül kórházba, egyszersmind a maga 12 milliárd forintjával ez a második legnagyobb összegű tétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási listáján, a stroke-kal kapcsolatos adatok mégis meglehetősen bizonytalanok. A szakirodalom évi 40-50 ezer új esetet említ, az érintettek 80-85 százalékánál az agyi ér elzáródása miatti oxigénhiány, a többieknél vérzés okozza a koponyán belüli károsodást. Az éves emberveszteséget 13 ezerre teszik.

„Tovább finomítottuk a becslést, csak azokat számítottuk új, akut esetnek, akikről az OEP nyilvántartásából látni lehetett, hogy a kórházi felvételüket követően egy napon belül CT-vizsgálattal igazolódott a stroke. Ezzel az OEP által nyilvántartott 90 ezerről 30 ezerre szűkítettük az akut stroke-os betegek éves számát” – mondja Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója. A többi 60 ezer lehet visszatérő, szélütésen már átesett vagy egyszerűen „vatta”: a finanszírozás kedvéért ebbe a rubrikába könyvelt páciens.

A stroke-halálozás az elmúlt tíz évben 3 százalékkal csökkent, ám az átlagosan 70 százalékos egyéves túlélési adat még mindig 10 százalékponttal rosszabb, mint az észak- és nyugat-európai országokban. Az életbenmaradási esélyeket növelte, hogy míg nyolc évvel ezelőtt mindössze néhány stroke-centrum volt az országban, ma minden megyében legalább egy, a fővárosban tíz, dedikáltan az akut szélütés ellátására szervezett neurológiai központ működik. A kezelés eredményességében a baj idejében történő felismerésén és a beteg azonnali kórházba juttatásán kívül a legkorszerűbb gyógymód alkalmazása is perdöntő. Ilyen a vénásan adható vérrögoldó gyógyszer (szakszóval trombolízis), amelyet mind gyakrabban alkalmaznak – ám ez csak akkor használhat, ha a páciens a stroke-ot követő 3 órán belül szakorvoshoz jut. 2006-ban mindössze 183-an részesültek ilyen célzott, a „dugulás” helyén ható trombolízisben, mára ez a szám közel megtízszereződött. „Míg országos átlagban az akut stroke-betegek 3,5 százalékát kezelik így, nálunk, a debreceni klinikán 19 százalék ez az arány, ami az USA-ban kevesebb mint 10” – mondja nem titkolt büszkeséggel Csiba László.

Ám máris itt van a gyógyszeres duguláselhárításnál bizonyos esetekben jobb eredményeket produkáló új módszer, a vérrög mechanikus eltávolítása, amely tovább javítja a túlélés esélyét, és az esetek 80 százalékában majdnem tökéletes felgyógyulást eredményez. Ez nagyon hasonlít a szívkatéterezéshez: egy vékony eszközzel a comb artériáján keresztül el lehet jutni a vérröghöz, feloldva, kihúzva azt az agyi érből. (Ez az eljárás azonban csak akkor használható, ha a torlasz a nagy ütőerek kezdeti szakaszát zárja el. Ilyen az esetek 10-20 százaléka.) Itthon is jó eredménnyel alkalmazzák, zömében az OKITI-ban, Debrecenben és Kaposvárott – tavaly összesen 86 esetben fizetett értük az OEP. Pedig akár ezer esetben is ez lenne az optimális megoldás, csakhogy egy 2013 óta hatályos miniszteri rendelet meglehetősen szűkre szabja azok körét, akik ilyen beavatkozást végezhetnek.

Radiológiai szakképzettséggel két év, szívkatéterezési gyakorlattal másfél év kell a licencvizsga letételéhez. „Annak idején a radiológusok kezdtek a szívben matatni, s már jó eredményeket értek el az infarktusos betegek életének megmentésében, amikor ezt a tevékenységet külön vizsgához kötötték. Az intervenciós kardiológusok egy része némi ráképzéssel és neurológus közreműködésével képes és hajlandó lenne az agyi vérrög eltávolítására. A jelenlegi feltételrendszer szigora erősen eltúlzott, így évente ezer–ezerötszáz beteg veszti el az esélyét a teljes vagy majdnem teljes gyógyulásra” – összegez Major László, aki radiológusként az elsők között kezdett szívkatéterezést végezni Magyarországon.
A jelenlegi feltételekkel belátható ideig nem is lesz még megközelítőleg sem elegendő szakember a stroke-betegek neurointervenciós kezeléséhez. Jó, ha egy tucat ilyen licencvizsgával rendelkező magyar szakember van, egy részük már bizonyára külföldön, hiszen az EU-ban aranyáron fizetnek értük. „A kardiológusok nem akarják elvenni a neurológusok kenyerét – hangsúlyozza Édes István, a debreceni Kardiológiai Klinika vezetője –, csupán erre az egyfajta beavatkozásra ajánlanák fel szakmai segítségüket.” Miközben a jelenlegi létszámnak legalább az ötszörösére volna szükség ahhoz, hogy néhány stroke-központban állandó ügyeleti team működjön, a szakorvosok nem engedhetik meg maguknak, hogy hónapokat töltsenek munkahelyüktől távol, fizetés nélkül az OKITI-ben, arra várva, hogy a havi hat beavatkozás közül valamelyiknél éppen jelen legyenek. Más képzési hely pedig nincs. Így jó esetben kétévente két-három szakemberrel gyarapodhatna a neurointervencióra felhatalmazott orvosok száma – már ha itthon maradnak.

„A stroke-kezelés finanszírozásával sincs minden rendben. Ugyanazzal a diagnózissal jól járhatnak a városi kórházak, és nagyon rosszul a stroke-központok” – panaszolja minden lehetséges fórumon Csiba. A stroke OEP-tarifája speciális kezelés nélkül 93 ezer forint betegenként, a lízisért a drága gyógyszer és diagnosztika miatt esetenként 457 ezer forint számolható el. A ráfizetés akkor jelentős, ha a centrumba érkező beteget annak rendje és módja szerint egy órán belül kivizsgálják, kontrasztanyagos CT-, szükség esetén MRI-felvételt készítve róla, ám ezekből az derül ki, hogy a trombolízist nem lehet elvégezni. Ilyenkor az OEP helyett a kórház kénytelen állni a kivizsgálás költségét. Külön kellene választani azokat az eseteket, amikor a kórházba került beteget csak fektetik és hatástalan szerekkel „locsolják”, azoktól, amikor a felvétel napján megtörténik a képalkotó diagnosztikai vizsgálat – javasolja Csiba. Az OEP modellszámítása szerint ez mindössze évi 250 millió forint többletköltséget okozna, ami több kivizsgált beteget és egyharmadával több vérrögoldást eredményezne. A tervezetre azonban még senki nem bólintott rá.
 

hvg.hu/ dmd

Cikkek és érdekességek

Bénító hatás: a nagy magyar stroke-vita

Bénító hatás: a nagy magyar stroke-vita

A tökéletességre törekvés, netán egyszerű kenyérharc és szakmai...

A rendszeres kávézás előnyei

A rendszeres kávézás előnyei

A kávét soha nem, vagy csak ritkán fogyasztó nőknek mérhetően nagyobb az esélye...

Nagy rombolást okozhat a mini-stroke

Nagy rombolást okozhat a mini-stroke

Kanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen...

A kamaszok között is szedi áldozatait a stroke

A kamaszok között is szedi áldozatait a stroke

Korábban csak az idősebb korosztály volt érintett, az Amerikai Szívgyógyászati...

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központok

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Az oldalt tervezte és fejlesztette a Diamond Agency.